„Az Insomnium a finn szakrális és fizikai táj filmzenéje.”

„Mindnyájan érzelmes, melankolikus finnek vagyunk."

(Markus Vanhala, gitár)

Álmatlanág – 2. nap

Izgalmas felvetés volt számomra, hogy Niilo Sevänen, az együttes énekes-basszusgitárosa, az album tematikáján elmélkedve honnan meríthetett még ihletet saját novelláján kívül.

A háttérben egy eddig számomra ismeretlen finn-észt írónő, Aino Kallas (1878-1956) szelleme sejlik fel, kinek műveiben visszatérő motívum a "gyilkos Erosz", a végzetbe sodró, tragikus szerelem. Leghíresebb archaikus finn nyelvezetű prózája az 1928-ban írt „A farkas menyasszonya" (Sudenmorsian). Az alkotás a XVII. századba repít minket és a néphitben élő vérfarkas-témára építkezik, melyben a fiatal Aalo egy Priidik nevű erdőőr feleségeként él Hiidenmaán (lásd még, Hiiumaa), Észtország második legnagyobb szigetén a Balti-tengeren.

Hétköznapjai unalmasan telnek, napközben szinte csak házimunkát végez, míg egy nap bűbáj szállja meg, majd az éjszaka leple alatt elhagyja otthonát és férjét, hogy az erdőbe szökve, valódi énjének keresésére induljon. Hamarosan megbarátkozik az ott élő farkasokkal, s hajnalig velük tölti idejét. Látván mindezt, az erdő és a farkasok szelleme, Diabolus Sylvarum vérfarkassá változtatja, hogy Aalo átlépje az emberi létforma határait, s így megélheti lelkének kettős mivoltát: az alakváltást ember és farkas bőrében. Amikor azonban a falubeliek tudomást szereznek Aalo éjszakai utazásairól, halálra ítélik és máglyán elégetik.

E történet hatásait fedezhetjük fel először a „Lilian”, majd a „Godforsaken” klipjében is, melyben  Johanna Kurkela, finn népdalénekesnő működik közre. Ez utóbbi dalt választottam megtekintésre.

Folytatása következik...

Facebook elérhetőség: Silentium est aureum