SOLAR PLEXUS

SILENTIUM EST AUREUM

TÝR - Battle Ballads
Így neveld a sárkányodat! Év albuma 2024 - 1.

tyr_battle_ballads.jpg

Kezdésként, az album címéhez mérten, eloszlatnám a feltételezést, hogy egy soron kívüli, korábbi albumokról szemezgetett lírai válogatást tárnék az olvasók elé. Az sem volna evidens, hogy egy orvosi szakvizsgálattal kizárható lenne esetemben egy feltételezett Creutzfeldt–Jakob-szindróma diagnózisa a teljes Týr életművet illetően, mivel médiapolcomon eddig csak a 2011-es The Lay of Thrym CD kiadása illeszkedett csatasorba.

A későbbiekben – talán állandó halogatásom okán – egyszerűbbnek tűnt elkönyvelnem őket stabil fesztiválzenekarnak, miközben a kisebb balhékra és a magyar vonatkozású tagcserékre nyilván felkaptam a fejem alkalomadtán.

A 2020-ban rögzített és 2023-ban kiadott élő album, az A Night at the Nordic House a helyi fővárosi kórus és szimfónikus zenekar részvételével egy gondosan előkészített projectként öltött testet. Realizálásának élménye lényegesen befolyásolta a folytatást a komponálás terén, új utakat nyitva a dalszerzés minőségében, ami igen fontos tényezőnek tűnik egy 25 éves jubileumon túl is prosperálni szándékozó banda életében, hát még a 9. stúdióalbumra ráfordulva.

A Napalm Records után, a 2013-as Valkyrja kiadásától a Metal Blade Records gondoskodik az albumok sikeres terjesztéséért, borítók terén pedig Havancsák Gyulával való együttműködésük a 2009-ben megjelent By the Light oft the Northern Star óta tart.

A dalírás a korábbi albumokhoz hasonlóan zajlott. Heri Joensen (ének, gitár, szöveg) megírta a  gitárszólamokat és akkordmeneteket, melyek a dallamosan rétegzett ének kíséretében ezúttal klasszikus hangszerelést is kaptak, azok kiterjesztéseképpen, de nem feladva az eddig megszokott stílusjegyeket.

Feltűnik, hogy a progresszív megközelítés helyett a dalok letisztultak, ezáltal lényegre fókuszáltak, ritkultak a korábbról ismert jellegzetesen szokatlan akkordmenetek is, a megmaradt folkos hagyományőrzés többnyire az epikus power lendületével emelkedik magasba. Mindenfajta hordaléktól mentes tíz egységnyi desztillátumot kaptunk így cirka 41 percben, a 2019-es Hel 69 perces játékidejéhez képest.

A power metal klasszikus példáját vonultatja fel az albumot indító Hammered fület simogató kórusaival, klasszikus hangszerelése epikus szférákba tör Heri Joensen azonnal felismerhető és légyfogóként tapadó dallamaira.

Az Unwandered Ways folkos heavy metalja tipikus példája, hogyan lehet megfelelő ritmusérzékkel elkerülni a lakodalmasba hajló dinom-dánom hatást (a dánom itt nem a szigetek dán fennhatóság alá tartozását jelenti).

A Dragons Never Die fennkölt menetelésében sem éppen a Trónok harcában megcsodált tűzokádós/felperzselős tömegjelenetek törnek rá ábrándjainkra.

A Row vezetésével többnyire viking metálos széljárásban szeljük át hajóinkkal a tajtékzó óceánt.

A Torkils Døtur tradicionális feröeri népdalt dolgoz fel, tempójában fokozatosan építkezik, közepén klasszikus zenekari kiteljesedéssel fűtve érzelmi intenzitását.

A Vælkomnir Føroyingar dán tradicionális népdalt dolgoz fel a folkos hagyományokhoz híven honnyelven, Jóannes Patursson (1866-1946) feröeri költő szövegével.

A Hangman neoklasszikus hangulatban kanyarodik vissza a lemez első harmadát uraló power metálos lendülethez.

Az Axes harci kürtszóval indít, albumhoz mérten annak leggyorsabbjaként vág rendet az ellenség sorai között

A címadó Battle Ballads talán a legszabálytalanabb a verzék sorvezetésében, magában hordozva a korábbi albumokon képviselt progresszív megközelítést.

A Causa Latronum Normannorum (fordításban: a normann fosztogatók miatt) epikus középtempóban zárja az albumot, melyben latin nyelvezet is felüti fejét egy Dicuil nevű ír szerzetes 700-as évek végén írt feljegyzéseiből idézve, miszerint hittársaival a skandináv fosztogatók miatt voltak kénytelenek elhagyni a juhokban és halakban gazdag Feröer-szigeteket.

Sok esetben azt gondolom, hogy dalszerzés szempontjából talán a Judas Priest volt rám a legnagyobb hatással. Ahogyan a gitárt használják és összerakják a dalaikat, nos, nem mindig power akkordokat hoznak, hanem sokszor nagyon-nagyon dallamos játékot és harmóniát két gitáron, amit én is szeretek csinálni. Vagy ott a Uriah Heep. Annyi kísérletezős cuccuk van, szimfonikus zenekarokkal is dolgoztak. Némi Deep Purple riffelés és a Black Sabbath súlya is megjelenik a zenénkben, főleg az első két albumot hallgatva érezhető a doom hatása. /Heri Joensen/

Týr kiemelkedése a jórészt lakodalmas szinten prezentáló viking/folk mezőnyből Heri Joensen sokrétű képzettségének is köszönhető, aki Dániában indoeurópai összehasonlító nyelvészetet, illetve négy és fél évig a koppenhágai Det Alternative Rytmiske Konservatoriumban ének és gitár szakon tanult, a zeneelméletet is beleértve.

Mindig is csodáltam énekstílusában azt az ezer más közül felismerhető, töretlenül tiszta dallamvezetést, mely mélyreható, szinte már gyermeki őszinteséggel ruházza fel a dalokat és jeleníti meg észak folklórját, ahogy képzeletünkben megnyítja azt annak archaikus mivoltában.

Kiemelném még Tadeusz Rieckmann dobost is, aki Észak-Németországban született és hazánkban nevelkedett, illetve német filológiát és fordítástudományt tanult, és az album számos dalában vett részt a zene és szövegek írásában.

Heri Joensen régóta dédelgetett vágya volt, hogy szintet lépve, a folkot összehangolja a klasszikus és fémzenével, nekünk pedig nincs más dolgunk, minthogy ezt a gyönyörűen illusztrált albumot a kezünkben tartva, lendületbe hozzuk bakelitlejátszónkat, és ünnepélyesen elismerjük eme törekvés sikerét a különböző zenei hagyományok ötvözésében.

Týrből mindig is egyfajta optimizmus áradt, zenéjüket eddig sem árnyékolta be ilyen-olyan szélsőséges irányváltások és hatások jelenléte, önmagához hűen őrzi az északi világ varázslatát és ezzel száműzetésre ítéli elnehezítő gondolatainkat vészterhesnek megélt és viharosan változó világunkban.

Emlékeztet, hogy az évszakok nem csak a GDP növekedés negyedéves grafikonjai alapján változnak, és érdemes még a titokzatos csillagos égbolt felé terelni figyelmünket.

Különben Fenrir még minden nap könnyedén elnyelné előlünk a Napot, bár az istenek alkonyán, úgy tűnik, már túl vagyunk...

A bejegyzés trackback címe:

https://solarplexus.blog.hu/api/trackback/id/tr5618781086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

SOLAR PLEXUS

Rock/metal zenei tárlat korlátlan képi megfogalmazásban,,,

Silentium est aureum

süti beállítások módosítása